A koronavírus járvány soha nem látott mélységbe sodorta a turizmus- és vendéglátásszektort, amely most a tömeges oltásoktól, a védettségi igazolványok és „COVID -útlevelek” megjelenésétől reméli a régóta várt kilábalást - írja elemzésében Indra Dániel, a KPMG igazgatója.
Július 22-én, reggel kilenc órakor rajtol el az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. Idén is több mint hatszáz hajó részvételére számít a verseny rendezője, a Magyar Vitorlás Szövetség. A programok tekintetében lesznek ugyan változások, de ami nem változik, hogy a versenyzőknek a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Tihany-Keszthely-Balatonfüred távot kell teljesíteniük, ami légvonalban 155 kilométeres távolság, de a szélviszonyok alakulásának megfelelően, ennél sokkal több is lehet. A résztvevőknek negyvennyolc órája van az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj teljesítésére, tehát 2021.07.24-én reggel 9:00 óráig lehet érvényesen beérni a célba.
A COVID-19 nyomán kialakuló válság a bankokat sokkal jobb állapotban érte, mint a 2008-as krízis. Tőkeellátottságuk a legjobb minőségű tőkeelemeket nézve is 15% körül volt az EU-ban, szemben a 2009-es 9 százalékkal. Likvid eszközeik aránya is jóval az elvárt felett volt, Magyarországon például a likviditásfedezeti ráta 150% volt (100 az elvárt), ami azóta is tovább emelkedett. A szektor és a felügyeletek összehangoltan és gyorsan cselekedtek - írja elemzésében Szalai Péter, a KPMG igazgatója.
Április 3-án a Business Insider írta meg, hogy egy könnyen hozzáférhető hacker fórumon közzétették 106 országban élő több mint 533 millió Facebook-felhasználó adatait. Telefonszámok, Facebook ID, teljes nevek, születésnapok, e-mail-címek. Igazi terített asztal ez minden rosszindulatú hackernek. Az adatszivárgás híre szakmai körökben jóval megelőzte az adatok kiadását - írja elemzésében Tanos Áron, a KPMG Cyber Biztonsági Laborjának operatív vezetője.
Az európai szabályozásban az elmúlt időszakban több fenntarthatósággal, környezeti kockázatok mérésével, kezelésével kapcsolatos előírás jelent meg. Ezek közé tartozik például a Taxonómia rendelet, vagy az EBA hitelezési folyamatokra vonatkozó iránymutatása, ami az ESG (Enviromental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Irányítási) faktorok hitelezési folyamatokba való beépítéséről is szól. Ezen előírások azonban csak a kezdetét mutatják a zöld pénzügyek térnyerésének, az EU 2050-re célul tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, ehhez azonban további intézkedések szükségesek. A Magyar Nemzeti Bank is korán felismerte az ESG-kockázatok jelentőségét, így tavaly év végén adta ki a Zöld ajánlásának tervezetét. A hosszabb társadalmi egyeztetés alapján több pontban módosult a most szerdán kiadott végleges ajánlás - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
A COVID-19 járvány gyorsan első számú prioritássá emelte az embert a vállalatok életében, így a HR vezetők munkája alaposan felértékelődött. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy a HR kitörjön az „adminisztratív terület” minősítés alól, és értékteremtő funkcióként ismerjék el a cégvezetők, akiknek 60 százaléka még a második hullámban is ’munkaügyi rendszergazdaként’ tekintett erre a részlegre - írja elemzésében Wéber Mátyás, a KPMG szervezetfejlesztésért és változásmenedzsmentért felelős szenior menedzsere.
A vállalatok egyre több feladatra alkalmaznak külső szolgáltatókat és ezt a folyamatot a válság is felerősítette, ez pedig kockázatokat hordoz magában. A harmadik féllel kapcsolatos kockázatok kezelését a vállalatok 77 százaléka stratégiai fontosságúnak tartja, de csak 41 százalékuk kezeli egységesen a problémát, ami azt mutatja, hogy van még teendő ezen a téren. A Third Party Risk Management (TPRM) érettség elérésének 4 fázisa az egységes szemlélet, a monitorozás, a működtetés és az innováció - írja elemzésében Kaszap András, a KPMG igazgatója.
A Brexit sok szereplőt érintett és érint, de tekintettel arra, hogy London a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, így ezen szektort különösen érinti. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között tavaly év végén megkötött kereskedelmi és együttműködés megállapodás alapvetően nem tér ki a pénzügyi szolgáltatásokra. Azaz esetükben – a várakozásoknak megfelelően – már nem lehetséges egyik irányban sem az EU-s határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatási tevékenységek korábbi formájának fenntartása, a passportingon alapuló határon átnyúló szolgáltatás, a fióktelepi működés lehetősége megszűnik. A 2020 karácsonyi EU-UK közös nyilatkozatok alapján az látható, hogy várhatóan ez év márciusáig dolgozzák ki az EU és az Egyesült Királyság közötti pénzügyi szabályozási együttműködési kereteket, ideértve különösen az ekvivalencia kérdéskörét - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
Az európai bankok 2018. január 1-je óta alkalmazzák az IFRS 9 sztenderdet a hitelportfólió értékvesztésének meghatározására, melynek során a várható hitelezési veszteségek számszerűsítésekor a múltbeli veszteségekre vonatkozó tapasztalataik mellett az előretekintő várakozásaikat is figyelembe veszik. A jelenlegi járványhelyzetben az értékvesztés-számítások jelentős mértékben függenek a jövőbeli várakozásoktól, kulcsfontosságú, hogy milyen makrogazdasági szcenáriók mentén számolnak a bankok. De milyen várakozások körvonalazódnak a bankok hitelportfolió minőségének alakulásáról a 2020 I. féléves pénzügyi kimutatások alapján? Erre keresi a választ elemzésében Szabolcs Gergely, a KPMG senior menedzsere.
Míg néhány éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott áldozatként kezelték, ma már a környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG - tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. Egyre több empirikus adat támasztja alá, hogy a „zöld”, „fenntartható”, a jó ESG értékelést kapó cégek jól szerepelnek a hosszú távú befektetési portfóliókban, így az ESG a legnagyobb alapkezelők stratégiáinak is megkerülhetetlen részévé vált. De miből származik a mögöttes megtérülés? Erre keresi a választ elemzésében Wieder Gergő a KPMG menedzsere és Vajda Péter a KPMG tanácsadója.
Mára egyértelművé vált, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez, a klímasemleges, zöld, ugyanakkor versenyképes gazdaságra való átálláshoz olyan mértékű forrásbevonásra van szükség, amely a magántőke hozzájárulása nélkül nem lehetséges. Ehhez azonban meg kell teremteni azt a bizalmi légkört, amiben a befektetők elhihetik, hogy megtakarításaikkal valóban jó ügyet szolgálnak - írja elemzésében Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere és Wieder Gergő, a KPMG menedzsere.
A turizmus komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt hónapokban, amelyek nem fognak elmúlni nyomtalanul. Ugyanakkor már látható jelei vannak a javulásnak is. Az országok fokozatosan, a küldőországok járványügyi helyzetét szem előtt tartva megnyitják határaikat a turisták előtt, amelynek köszönhetően a nyári időszak megszokott bevételeinek egy kisebb része behozható lehet. Ennek ellenére, amíg mindenki számára elérhető vakcina nem áll rendelkezésre, bizonyos turisztikai termékek visszatérésére – ilyen például az üzleti turizmus – a közeljövőben nem lehet számítani, valamint az utazóknak meg kell tanulniuk alkalmazkodni az új helyzet által megkövetelt biztonsági intézkedésekhez is - írja elemzésében Indra Dániel, a KPMG igazgatója.
A Magyar Nemzeti Bank a járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében átalakította a kkv-k megsegítésére létrehozott Növekedési Hitelprogramját és 1000 milliárd forinttal megemelte ennek keretét. Az MNB ezen felül finomhangolta a Növekedési Kötvényprogramot is, mely a magyarországi nagyvállalatoknak biztosít hatékony forrásbevonási lehetőségeket a bankhitel alternatívájaként. Mindezek mellett az értékpapírosítás támogatásával új kockázatkezelési technikák vethetők be - írják elemzésükben Soltész József és Wieder Gergő, a KPMG menedzserei.
Az egyre összetettebb és felgyorsuló világban egyre fontosabb a hatékony és gyors üzletvitelt támogató innovációk megvalósítása, és mindezek nemcsak az üzleti oldalon, hanem a kockázatkezelésnél is kulcsfontosságúak lettek, lesznek. A KPMG ezekről a kockázatokról kérdezte a bankok, biztosítók és a befektetésialap-kezelők kockázati vezetőit (CRO-it).
A Banca Transilvania, Románia legnagyobb, tőzsdén jegyzett bankja megvásárolja a moldáv Microinvestet, a helyi piac vezető mikrofinanszírozó cégét, méghozzá a KPMG magyar irodájának közreműködésével.
“Nem lehet megtartani a fiatalokat.” Ez a legfőbb panasz mostanában a vállalatok részéről, és ma ez már nemcsak a HR-esek, hanem a legfelső cégvezetés problémája is. Ez stratégiai kérdés, hiszen becslések szerint mintegy 300 ezer képzett munkavállaló hiányzik jelenleg a piacról. Sokan, sok mindennel próbálkoznak, első körben többnyire pénzzel, de úgy tűnik, nem az a legjobb megoldás, hanem a munkahelyi élmény és az okos rendszerek együttes alkalmazása.
Júliusban a számviteli törvény kiegészült néhány új fogalommal, illetve előírással bizonyos szerződések árbevétel-elszámolása tekintetében. A változások nem feltétlenül tűnnek jelentősnek, de az a megoldás, amellyel a projektelszámolás régen várt rendezése történt, valójában megreformálja az árbevétel-elszámolást ezen a területen. A változás jelentőségét jelzi az is, hogy az új szabályozást nem kötelező alkalmazni a 2020. január 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
